|
|||||||||||||||||
©CULTiRiS / Főzy István Figyelem! Amennyiben a fotón ábrázolt személy(ek) arckép alapján felismerhető(k), a fotó a vásárlás után csak illusztrációs célra használható fel. Ha a fotó adatlapján fel van tüntetve a „MODELLENGEDÉLY: VAN” szöveg, akkor a marketing-reklám-promóció célú felhasználás is engedélyezett. Minden egyéb esetben a marketing-célú felhasználáshoz a vásárlónak meg kell szereznie a fotón ábrázolt személy(ek) kifejezett hozzájárulását – a felhasználás megkezdését megelőzően. |
ID: 116220 Fotós: Főzy István Késő-jura ammoniteszek a Dunántúli-középhegységből 1: Lemencia sp.– A nemzetségbe közepes termetű, ovális kanyarulat-keresztmetszetű, mérsékelten tág köldökű, többnyire villásan elágazó bordákkal díszített, tágabb értelemben vett "Perisphinctes-félék" tartoznak. Az alsó-tithon rétegek jellegzetes faunaeleme. (Mogyorósdomb, Sümeg). 2: Gregoryceras aff. fouquei (KILIAN). – A Gregoryceras közepes termetű, mérsékelten tág köldökű ammonitesz, szögletes vagy trapézszerű kanyarulat-keresztmetszettel. Nagyon jellegzetes a ventrális részen megszakítás nélkül áthaladó, erős, hátrahajló bordákból álló díszítés. A dimorfizmust is mutató nemzetség felismerése egyszerű feladat, a fajok meghatározása – az átmeneti alaki bélyegeket mutató példányok megléte miatt – annál nehezebb. Jellegzetes oxfordi faunaelemek. (Domoszló-tető, Gerecse-hegység). 3: Semiformiceras semiforme (OPPEL). – Kis termetű alak szűk köldökkel és magas, ovális kanyarulat-átmetszettel. A fragmokónusz ventrális részét gyöngysortaréj díszíti, a kifejlett lakókamrát széles árok. A lapos oldalfalakon hajladozó bordák és ritkán álló csomók találhatók. A díszítés többé-kevésbé elsimul felnőtt példányok lakókamráján, és annak csavarodási módja is eltér a korábbi kanyarulatétól. Az "excentrikus" lakókamra sajátságos megjelenést kölcsönöz a Semiformicerasnak, amely jellegzetes tithon forma több, egymást váltó zónajelző fajjal. (Hárskút, Bakony-hegység). 4, 5: Ptychophylloceras ptychoicum (QUENSTEDT). – Kicsi vagy közepes termetű Phylloceras-rokon. A köldök nagyon szűk, a külső kanyarulat szinte teljesen beburkolja az alatta lévőt. A keresztmetszet közel négyszögletű, lekerekített sarkokkal. Az oldalfalak díszítetlenek, a széles ventrális részen ráncok (ptychos = ránc, redő, gör.) találhatók. Hazánkban elsősorban a tithon rétegekben gyakori (Hárskút, Bakony-hegység). 6: Simoceras aesinense (MENEGHINI). – Közepes termetű, nagyon tág köldökű alak szögletes kanyarulat-keresztmetszettel és konkáv ventrális résszel. Az erős köldökperemi és a hosszirányban rendszerint megnyúlt külső csomókat széles bordák kötik össze. A Simocerasok jellegzetes kora-tithon ammoniteszek, fontos zónajelző fajokkal. (Lókúti-domb, Bakony-hegység). 7: Haploceras verruciferum (ZITTEL). – Kis termetű forma, magas, ovális keresztmetszettel. Szinte díszítetlen. A kifejlett példányok szájadékának ventrális részén egy kiugrás (verruca = bibircsók, lat.) található. Feltehetően egy hasonló, ám nagyobb termetű makroconch forma (M) mikroconch (m) párjának tekinthető. Az alsó-tithon rétegek zónajelző alakja. (Lókúti-domb, Bakony-hegység). A maradványok a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) múzeumában találhatók. Kulcsszavak: Fossil Book, Fossils of the Carpathian Region, IUP, Indiana University Press, fosszília, földtan, geológia, jura, könyv illusztráció, paleontológia, senki, színes, őslénytan, ősmaradvány
|
Amennyiben nem talált a céljainak megfelelő képet, vagy javaslata van, kérjük írja meg nekünk! Köszönjük!